Magánrendelés: Budapest, II. Margit krt. 50-52.,  csütörtök 14h - 20h
Bejelentkezés az (1) 201 6948 telefonszámon, hétköznapokon 8 - 19 óra között

head2

kez3 mHa mozgásszervi problémánk van, fáj a vállunk, a térdünk, - különösen 40-50 év felett - gyakran rámondjuk: biztos reuma. Különböző testrészeik fájdalmai sokszor még a naponta szükséges alvást is gátolják. A MyPIN Egészségügyi Portál kérdéseire dr. Halász Katalin reumatológus szakorvos a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb Reumatológiai Osztályának főorvosa – a Magyar Reumatológusok Egyesülete, a Magyar Oszteoporózis és Oszteoarthrológiai Társaság tagja - válaszol.

1. Az ember első kérdése mi a reuma? Honnan tudjam, ha valami fáj, hogy reumáról, vagy valamilyen más betegségről van szó?

A reuma mozgásszervi tünetek összessége, amely nem feltétlenül elsődlegesen a mozgásszervek betegségét jelenti, hanem mellkasi, hasi szervek elváltozásainak elsődleges megjelenése lehet, nem ritkán izmokban, izületekben, vagy akár a csontokban. A második kérdésre válaszolva, bármilyen mozgásszervi tünet esetén elsősorban a háziorvoshoz, vagy mozgásszervi szakorvoshoz célszerű fordulni, aki további vizsgálatokkal tudja eldönteni, hol lehet a baj.

2. Mitől lesz valaki reumás, másképp fogalmazva, melyek a reumatikus betegségek kialakulásának elsődleges okai? 

A szűken vett reumás betegségeket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk, gyulladásos és elfajulásos jellegűekre. A gyulladásos kórképek lehetnek kórokozó által közvetített, vagy un. autóimmun* eredetűek. Elfajulásos esetben elsősorban az izületi porc, következményesen az izületi szalagrendszer, később a környező csontok degenerációja (kóros elváltozása) következhet be, ami másodlagosan gyulladáshoz, deformitáshoz, fájdalomhoz vezethet. 

3. Genetikailag örökölhető-e, vagy összefüggésben van-e esetleg mindennapi tevékenységünkkel, netán étkezésünkkel ez a betegség?

A hajlam, esetleg bizonyos fertőzésekkel szembeni fokozott fogékonyság genetikailag részben meghatározott, ez gyakorlatilag azt jelenti, nem zárható ki az örökletesség. Természetesen a környezeti tényezők – életmód, bizonyos fizikai túlterhelések, sorozatos mikro-traumatizáció, helytelen táplálkozás - szintén szerepet kapnak a betegség klinikai megjelenésében.

4. Én például, eveztem fiatal koromban, ezt a sportágat sport-szakmai körökben kifejezetten a reuma-veszélyeztetett kategóriába sorolják. Igaz ez az állítás?

Annyiban igaz, hogy a hosszú ideig tartó káros külső környezeti hatás, az eleve meglévő hajlamot felerősítve a valódi, klinikailag is érzékelhető betegséghez vezet. Ez azt jelenti, hogy annak idején, amikor Ön evezett, hosszú időn keresztül történt egy eseménysorozat – a hideg vízzel kapcsolatban lévő, ismétlődő monoton mozgás – látszólag következmények nélkül, pedig a biológiai károsodás a sejtek szintjén már megkezdődött. Ekkor még nem érte el az érzékelhetőség küszöbét, erre csak évek múlva kerül sor.

5. Ennek analógiájára vannak-e olyan foglalkozások, vagy körülmények, amelyek következtében az ember jó eséllyel várhatja a reumatikus fájdalmakat?

Hát hogyne lennének, legeklatánsabb példa erre a „computer-disease”, azaz a számítógép-betegség, vagy a bányászok derékfájdalma, de említhetjük a klímaberendezések negatív hatását.
A számítógép-betegség tünetei: nyaki, vállövi fájdalom, felső végtagi zsibbadások, fejfájás, hátfájás. A hosszú időn keresztül, napi sok órában, ülő helyzetben, általában biomechanikailag elégtelenül beállított monitor, billentyűzet, egér, asztal, szék idővel szinte törvényszerűen a fenti tüneteket eredményezi.
Érdemes az Interneten utánanézni a helyes beállítási paramétereknek és ezekhez szigorúan ragaszkodni, ill. legalább óránként 10 percre felállni, nyújtózkodó gyakorlatokat végezni, és amit lehet – pl. telefon, kávézás, lépcső használat a lift helyett – járkálva, állva végezni.

6. Igaz-e, hogy az izmok és izületek megbetegedései azok elhasznált állapotát jelentik, amely állapot az ember éveinek múlásával következik be? Életkor-specifikus betegség lenne a reuma?

Nem szükségszerű, hogy a kor előrehaladtával mindenki reumás legyen, azonban az ötvenedik születésnap után erre az esély lényegesen nagyobb, mint fiatalabb korban.

7. Melyek a leggyakoribb reumatológiai megbetegedések?

A gerinc és a teherviselő nagy izületek (csípő, térd) porcelfajulásán alapuló un. kopásos betegségek, ill. a lágy rész reumatizmus névvel illetett izomszalag elváltozásai, pl. teniszkönyök, ínhüvely-gyulladás, lumbágó.

8. Mi a különbség a köszvény és a reuma között?

A köszvény alapvetően a diabeteshez hasonló anyagcsere-betegség. Lényege, hogy a vérben a húgysav szint kóros mértékben felhalmozódik, s ez az izületi belhártyán húgysav-kristályok kicsapódáshoz, következményes, akkut fájdalmas betegséghez vezet. A köszvényes roham leggyakrabban a nagylábujjon, a bokán, de bármely más izületen is hirtelen fellépő súlyos fájdalmat okozhat. Ugyanakkor azonban vesekő, magas vérnyomás is a köszvény tünetei közé tartozhat. A kérdésre válaszolandó: nem minden reuma köszvény, de minden köszvény reuma.

9. Miért veszélyes a csontritkulás, egyáltalán hogyan vehető észre, hiszen nem fáj?

A csontritkulás a néma járvány! Veszélye az, hogy gyakran csak a kóros törés hívja fel a figyelmet a betegség meglétére, s az elveszett, szerkezetében töredezett csontállomány, még a mai korszerű gyógyszerekkel sem építhető újra.
Rizikótényezők elemzésén alapuló műszeres és laboratóriumi vizsgálat hívhatja fel a figyelmet a még tünetmentes, de veszélyeztetett állapotra. 50 éves kor felett ez irányban is érdemes a háziorvos segítségét kérni.

10. Hogyan jellemezné egy átlagos reumatikus derék-, váll-, vagy csípőbetegség tüneteit?

Fájdalom, mozgáskorlátozottság és funkciózavar, azaz az illető nem tud lehajolni, nem tudja felemelni kezét, lábát, nehezen tud lépcsőt járni és éjszaka sokszor nem tud a fájdalomtól aludni…

11. Milyen vizsgálatokkal diagnosztizálható, mennyire speciális műszerigénye van a reumatológiai betegségeknek, az átlagosnak mondott röntgen-készüléken túl?

A diagnosztikában ugyanazokat a laboratóriumi és képalkotó eljárásokat használjuk, mint bármely más betegség esetén. Természetesen vannak speciális lehetőségek is, csontritkulás vizsgálatára a csontsűrűség-mérő készüléket használjuk, a köszvény megállapítására a polarizációs mikroszkópot.

12. Vannak-e a betegségnek fokozatai?

Enyhe, közepes és súlyos fokozatai lehetnek a betegségnek, például a súlyos térd, vagy csípőizületi elfajulásban már csak a műtét segíthet. (Csípő, vagy térdprotézis.)

13. Mire számítson a reumatológián a kezdő páciens, gyógyítható-e a betegsége, vagy csak mérsékelni lehet a fájdalmát?

Teljes és végleges gyógyulás természetesen a reumatológiai gyakorlatban is előfordul, azonban a betegség természetéből adódóan, nevezetesen hogy a porc- és kötőszövetek maradandó változásokat szenvedtek-e el korábban, vagy sem, gyakran csak rövidebb-hosszabb ideig tartó panaszmentességgel kell beérnünk.

14. Milyen gyógymódok, terápiák alkalmazhatóak a reumás panaszok enyhítésére?

Más betegségekhez hasonlóan a gyógyszeres és műtéti terápia jelentős szerepet játszik. Ezektől eltérően azonban a reumás betegségek terápiájában az un. fizioterápia – elsősorban gyógytorna, masszázs, elektroterápia - kiemelt jelentőséggel bír.

15. Mikor javallott valamely izület protézissel való helyettesítése, azaz a műtéti megoldás?

Ha egy izület tartósan és visszavonhatatlanul oly mértékben károsodott, hogy a páciens mindennapi életét, életminőségét visszavonhatatlanul és tolerálhatatlanul megrontotta, műtéti megoldást, sok esetben protézis beültetését javasoljuk. A műtét időpontját mindig a páciens szabja meg. Ez alatt azt értem, hogy műtétre akkor kerül sor, amikor a páciens tűréshatárát meghaladta a fájdalom, vagy a mozgáskorlátozottság. Ilyen értelemben tehát az orvos csak javaslatot tesz.

16. Mekkora jelentősége van az étrendnek a reumás panaszok csökkentése terén, vannak-e olyan ételek, amelyek fogyasztását mellőzni kellene és/vagy amelyeket fokozottan kellene fogyasztani?

A diéta betegségfüggő. A köszvényes beteg számára a purinban gazdag ételek mellőzését javasoljuk (vörös húsok, alkohol, kávé, csokoládé, stb.), a csontritkulásos betegnek kalciumban és D vitaminban dús táplálkozást javasolunk (tejtermékek, kalcium-dús ásványvizek, olajos magvak, stb.). Sokszor a kombinált anyagcsere-betegség komoly fejtörést okoz a diétás tanácsadónak. Magas koleszterin-szint és csontritkulás együttes jelenléte esetén pl. a sajtokkal csínján kell bánni.

17. Vannak-e ellenjavallt terápiák, pl.: bizonyos gyógyvíz fajták, vagy masszázs fajták stb.

Általában nincs, az egyéb egyidejűleg jelenlévő kórállapotok szabhatnak korlátot a gyógyvízi kezeléseknek. Pl. magas vérnyomás, agyvérzés utáni állapot, rosszindulatú daganat, TBC. Ezekben az esetekben kifejezetten ellenjavallt a gyógyfürdő kúra.

18. Hogyan segíthetünk otthon a reumás betegnek?

A nagyizületi kopásban, ill. csontritkulásban szenvedő beteg számára akadály-mentesíteni kell a lakást! Biztatni kell a rendszeres gyógytorna-gyakorlatok végzésére, ha szükséges gyógyászat segédeszköz, akkor annak használatára. Megfelelő fekhely és ülőalkalmatosság biztosításával sokat segíthetünk. Célszerű a fenti étrendi tanácsok betartása is.

Tisztelt Főorvos Asszony! Nagyon köszönjük, hogy segített a MyPIN olvasóinak ezt a kicsit rejtelmes, nem egészen egyértelmű betegséget feltérképezni.
OSYNA

 *autóimmun = a szervezet saját sejtjei szövetei ellen termel ellenanyagot

 2006.09.20.

 Kapcsolódó oldalak:

 Derékfájás

 Termál

 Forrás: MyPIN