Revita Rendelő | 1027 Budapest, Margit krt. 50-52. fsz.9. (11-es kapucsengő) | Térkép | Telefon +36-1-201-69-48 | E-mail: info@revitarendelo.hu

idos noNapjainkban az egyik legtöbbet emlegetett betegség a csontritkulás, már néven osteoporosis. Bizonyára Önben is felmerülnek kérdések ezzel kapcsolatban, de idáig vagy nem tette fel azokat senkinek, vagy nem kapott rájuk kielégítõ választ. Ezzel a tájékoztatóval szeretnénk segítséget nyújtani Önnek abban, hogy mit tehet a csontritkulás ellen.

Figyelmeztetés!

Honlapunknak más részeire is igaz, hogy nem helyettesíthetik az orvosi vizsgálatot. Különösen áll ez erre a részre, melyben egy-két mondatos válaszok olvashatók csak egy-egy kérdésrõl. 

 Kérdés

 Válasz

Mi a csontritkulás?

A csontritkulás, osteoporosis olyan betegség, amelynek következtében a csontszövet mennyisége csökken. Ennek következtében csökken a csontok teherbíró képessége is, amelyek így könnyebben is törnek. Az osteoporosis okozta törések leggyakoribb helyei: a csukló, a csípõtájék és a csigolyák.

Melyek a csontritkulás
tünetei?

A betegség „lappangó kór”, „néma járvány”, lopakodó tolvaj” elnevezésként is ismert, hiszen tünetmentesen zajlik. Mire a betegség jellegzetes tünete: a hajlott testtartás, testmagasság csökkenés, a törések jelentkeznek, a betegség rendszerint elõrehaladott stádiumban van. Éppen ezért a megelõzés és a betegség korai felismerése nagyon fontos annak érdekében, hogy a súlyosabb következményeket elkerülhessük.

Kiket fenyeget a betegség?

A csont ugyanúgy testünkben mûködõ élõ szövet, mint bármelyik egyéb szervünk. A csontszövet a csontképzõ sejtek (osteoblastok) mûködése folytán folyamatosan újdon képzõdik és a csontszövetet lebontó sejtek (osteoclastok) mûködése folytán folyamatosan lebomlik. A csontképzés és csont lebomlás folyamatát számtalan tényezõ befolyásolja, ezek nagy részét ma már pontosan ismerjük. (genetikai adottságok, életkor, hormonok, életmód…stb.)
Életünk során kb. 30 éves korunkban érjük el csúcs csonttömegünket; eddig a korig a csontépítõ folyamatok túlsúlyban vannak a csont bontó folyamatokkal szemben. 30 éves kor után a csontok anyagcsere folyamatai a csont bontás irányába tolódnak el, s ezzel megkezdõdik a csontszövet állományának fokozatos leépülése, amely bizonyos mértékig az öregedés folyamatának részjelenségeként is felfogható. Nõknél a változó kor idején a csontvesztés felgyorsul, a csont integritásának megõrzésében legfontosabb szerepet játszó hormon, az ösztrogén csökkent termelõdésének következtében
A férfiaknál kicsit másképpen alakul ki a betegség. A férfiak csúcs csonttömegüket 35-40 éves korukra érik el, ezt követõen lassú, egyenletes csonttömeg csökkenés játszódik le. A korábbi hiedelemmel ellentétben a férfiaknál is egyre gyakoribb a betegség. a nõ, férfi arány 2:1.

Mennyire elterjedt a betegség?

Az osteoporosis világszerte népegészségügyi probléma, amely elsõsorban azokat a fejlett államokat érint, ahol a lakosság életkorának növekedése kapcsán az idõskor betegségeinek aránya – köztük az osteoporosis is – nõ. Az osteoporosis minden harmadik nõnél és minden negyedik férfinál biztosan kialakul. Az osteoporosis szövõdménye a csonttörés 70 éves kor felett az egyének több mint felénél bekövetkezik. A nõknek csupán 25-30%-ának nem alakul ki törés élete folyamán.
Világszerte több, mint 200 millióra becsülik az osteoporosisban szenvedõ egyének számát. Magyarországon kb. 600 ezer nõ és 300 ezer férfi szenved csontritkulásban.

Milyen csontokat érint az osteoporosis?

A különbözõ csontok kérgi és szivacsos állományának mennyisége és aránya eltérõ. A gerincet alkotó csigolyatestek és a hosszú csöves csontok végrészei fõleg szivacsos állományt tartalmaznak. Mivel a csontvesztés a szivacsos állomány területén a leggyorsabb, az osteoporosis következtében a csigolyákon, csuklón és a csípõtájékon következik be leggyakrabban a csonttörés.
Gerinc:
A csigolyatest már enyhe mértékû terhelés, mint pl. köhögés, vagy nem túl nehéz súly emelése következtében is összeroppanhat. Következménye átmeneti erõs háti, vagy deréktájéki fájdalom, a testmagasság csökkenése, mozgáskorlátozottság, nehézlégzés, egyes esetekben vizelet, vagy székletürítési zavar, ritkán alsóvégtag bénulás lehet.
Csukló:
A csuklótörés többnyire azért keletkezik, mert az elesõ ember kinyújtott karral igyekszik kivédeni a nagyobb bajt. A csonttörés fájdalmas és 4-6 hetes rögzítést tesz szükségessé. A csukló végleges alakváltozása is elképzelhetõ.
Csípõ:
Csípõtájéki törés az osteoporosis legsúlyosabb szövõdménye. Többnyire elesés következménye, de elõrehaladott esetben a legenyhébb ütés hatására bekövetkezhet. A csípõtájéki törést szenvedett betegek kórházi kezelésre, mûtétre szorulnak, és fõként idõs korban végleges mozgáskorlátozottság, sõt halálozás is bekövetkezhet.

Milyen diagnosztikai
módszerekkel állapítható
meg a csontritkulás?

A csontritkulás kialakulásának egyik legfontosabb meghatározó eleme: a csont ásványi-anyagtartalom, vagy csonttömeg ma már pontosan mérhetõ. A mérésre alkalmas mûszerek a csontok sugárelnyelõdésén alapulnak, újabban ultrahangos mûszerek is elterjedõben vannak. A csonttömeg mérésének orvosi neve: osteodensitometria. A vizsgálat fájdalmatlan, sugárterhelése elhanyagolhatóan alacsony.
Az osteodensitometria során kapott értéket összehasonlítjuk a fiatalkori csúcs csonttömeggel, az attól való eltérés arányos az adott egyén törési rizikójával. A fiatalkori csúcs csonttömegtõl való eltérést százalékban, vagy az un. „T-score” értékben fejezzük ki.
Többféle csontsûrûséget mérõ készülék létezik, amelyekkel a mérést az alkar csonton, vagy a gerincen, a csípõcsonton, vagy sarokcsonton végzik.
Magyarországon több mint 100 Osteoporosis Centrum mûködik. Az itt dolgozó szakorvosok – háziorvosi beutaló alapján – elvégzik a szükséges vizsgálatokat, kiegészítõ röntgen vizsgálatokat, szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokat. Ha valakinél beigazolódik a csontritkulás gyanúja, akkor megfelelõ gyógyszeres kezelésrõl, ezek ellenõrzésérõl is gondoskodnak.
Az Osteoporosis Centrumok többsége megelõzõ tevékenységet is folytat, nem csak a már betegségben szenvedõ osteoporoticus betegeket kezelik, hanem a betegségre veszélyezetteket is kezelik és ellenõrzik.

Hogyan elõzhetõ meg
a csontritkulás?

A legfontosabb a testmozgás, amely serkentõleg hat a csont újdon képzõdésre. Fiatal korban a testedzés magasabb csúcs csonttömeget segít elérni, idõsebb korban pedig a csontállomány megtartását segíti elõ. Hetente legalább háromszor 30 perces séta, kocogás, vagy egyéb mechanikai terheléssel járó mozgás javasolt. Az úszás a csontok állagára ugyan nem hat közvetlenül, viszont kiválóan erõsíti a megfelelõ testtartáshoz nélkülözhetetlen izmokat, így a mozgás sokkal biztosabbá válik, megelõzhetõek az elesések.
Kalciumban gazdag ételek fogyasztása – már fiatal kortól kezdve – elengedhetetlen ahhoz, hogy csontjaink erõsek legyenek és azok is maradjanak.
Szükséges a megfelelõ mennyiségû D-vitamin bevitele is (napi 400 NE), amely segíti a szervezetben a kalcium felszívódását és hasznosulását. Megfelelõ táplálkozással és napfényben való tartózkodással (már hetente háromszor 10 perc is elég) ez fiatal korban biztosítható.
Kerülni kell az alkoholtartalmú italok fogyasztását. Kerülni kell a dohányzást és a mértéktelen kávéfogyasztást-

Kell-e félni attól, hogy a kalcium, azaz a mész
a szervezetben majd rossz helyen rakódik le?

Nincs ok az aggodalomra. Ha az orvos a csontanyagcserét javító gyógyszeres kezelés során kalciumot és D-vitamint is rendel, ez az újonnan képzõdõ csontba beépül. Ez gyógyszer és megfelelõ adagban nincsenek káros mellékhatásai. Ugyanígy a természetes és szükséges élelmiszerek alkotóelemeiként sem jelentenek veszélyt.

Hogyan üljek?

Magasan ülni egészségesebb, mint alacsonyan. A szék ne lejtsen hátrafelé, inkább elõrefelé. Amennyiben ilyen székkel nem rendelkezik, ékalakú párnával helyettesítse mind otthon, mind a munkahelyén, sõt az autójában is.

Reggelente hátfájással ébredek.
Mit tegyek, hogy megszûnjön?

Változtassa a fekvõ pozíciókat! Ezzel lazítja a derékizmokat, csökkenti a derékfájdalmat. Fontos a kemény fekhely, ami felveszi testünk minden pontját, s megfelelõen alátámasztja. A pha ágy derékfájáshoz vezet.

Okozhat-e rákot a
hormonkezelés?

Kombinált ösztrogén-gesztagén kezelés mellett a méhtestrák rizikója nem növekszik. Sõt, mivel a hormonkezelt nõk ellenõrzése sokkal gyakoribb, így ha bármilyen eltérés van, annak giagnózisa idõben történik.

Hormonkezelés hatására
hogyan változik a nemi vágy?

Az ösztrogén hatására az addig csökkent libido fokozódik és hasonló lesz, mint a menopausa elõtt.

Okoz-e elhízást a
hormonkezelés?

Maga a menopausa okozza az elhízást. A hormonpótló kezelés a testsúlyt lényegesen nem befolyásolja.

Forrás: Konzilium